Jóga körkép


Ezt a bejegyzést elsősorban azoknak írom, akik nem annyira tudják, hogy mi is az a jóga, szeretnének megismerkedni vele, de nem tudják, hol, melyikkel kezdjék. Sokszor hallom, sőt velem is előfordult, hogy bementem egy jógaórára, ami egyrészt nem az én szintemnek volt megfelelő, másrészt a stílusa sem tetszett annyira, és elkönyveltem, hogy a jóga nem az én műfajom. Még szerencse, hogy évekkel később azért tettem még egy próbát 🙂 Meggyőződésem ugyanis, hogy mindenki megtalálhatja azt a jógatípust, ami neki tetszik, mivel ebből is annyi féle van…

A jógának nyolc szintje, ha úgy tetszik lépcsőfoka van, ezek azonban nem feltétlen szigorú sorrenben követik egymást a gyakorlatba. Van aki egy “magasabb szintű” lépcsőfokkal kezdi, és csak később valósítja meg az alapokat, de végül a legtöbbször minden a helyére kerül. A nyolc lépcsőt itt csak megemlítem, erről majd egy külön bejegyzésben írok részletesebben:

  1. Nama – Erkülcsi tiltások
  2. Nijama – Betartandó erkölcsi előírások
  3. Ászana – Kitartott testhelyzetek
  4. Pránajáma – Légzésszabályozás
  5. Pratjahára – Érzékek befelé fordítása
  6. Dhárana – Koncentráció
  7. Dhjána – Meditáció
  8. Szamádhi – Tudat feletti állapot. Megvilágosodás.

A jógát a legtöbben a harmadik szinttel, a testgyakorlással azonosítják, és a legtöbben akik jógáznak, meg is állnak ennél a szintnél. Esetleg némi légzőgyakorlatot hozzávesznek. Nincs is ezzel semmi baj, valahol el kell kezdeni 🙂 És ha megállunk itt, az sem baj, már ezzel is nagyon sokat tettünk az egészségünkért! De sokan ezután kapnak kedvet a többi szint megismeréséhez. A Hatha jóga az első négy (gyakorlatiasabb) szinttel, Rádzsa jóga a második négy (elméletibb) szinttel foglalkozik.

Most pedig lássuk, hogy mivel találkozhatsz, ha elkezded egy jógastúdió órarendjét böngészni:

  • Hatha jóga: általában kezdő jógaóra, ami elsősorban az ászanagyakorlásról szól, alap ászanákkal fogsz találkozni.
  • Gernicjóga: aki sportos, és (eleinte) egy kicsit a sportot keresi a jógában, annak lehet, hogy “túl light”, de sérülés esetén és rehabilitációra kiváló. Gerinckímélő és tartásjavító gyakorlatokat tartalmaz.
  • Bikram jóga: Az amerikai Bikram Choudhory nevéhez fűződik. Jógagyakorlás 40 fokban. Itt elsőre a meleggel fogsz küzdeni, de ehhez is hozzá lehet szokni. Az órán egy fix gyakorlatsort végeznek.
  • Agni jóga: szintén meleg jóga, szintén egy fix gyakorlatsor, de csak 30-32 fokban. Épp kellemesen meleg ahhoz, hogy az izmok jobban nyúljnak, de a közben a gyakorlásra tudsz figyelni, nem veszi ki minden erődet a meleg. A gyakorlatokat 21 légzésig tartjuk ki, tehát egy statikusabb óra, kezdők számára jobban követhető.
  • Csipő / Vállynitó / Hátrahajlító jóga: a gyakorlatok többsége olyan ászanákat tartalmaz, ami az óra neve. Természetesen kontrapózokat is végzünk. Az óra nehézsége az oktatótól függ.
  • Jógaterápia: Nem egyértelműen könnyű jógaóra, a név arra utal, hogy az ászanák terápiás hatását használják a jógagyakorlás során.
  • Jin jóga: Passzív jógapózok 5 percig kitartva. Igazi kihívás az elmének! Elsőre nem ajánlom, főleg izgága típusoknak nem. Majd ha már kicsit lenyugodtatok 🙂
  • Ashanga jóga: Ötvözi a jóga mind a nyolc szintjét, gyakorlatilag egy mozgó meditáció. Dinamikus, az ászanákat 5 légzésig tartjuk ki. Akinek fontos, hogy elfáradjon, biztos elégedett lesz 🙂 Futóknak előnyös, mert a futás során megrövidült izmokat a sok előrehajlítás nyújtja. Elsőre kicsit nehéz követni, de hamar bele lehet rázódni, de egy fix ászanasorozat, hamar meg lehet tanulni. Kedvencem 🙂
  • Mysore gyakorlás: olyan Ashtanga gyakorlás, ahol az oktató nem diktálja az ütemet, hanem a gyakorlók saját tempójukban gyakorolnak. Az csak oktató kiigazít a gyakorlás közben, egyéni tanácsokkal lát el. Ehhez szükséges, hogy már magadtól tudd a gyakorlatok sorrendjét.
  • Vinyásza Flow: szintén egy dinamikusabb óra, ahol egyik ászanából a másikba áramlasz. Nagyon függ az oktató stílusától, hogy milyen gyakorlatokból épül fel. Elsőre kicsit nehéz követni, akkor javaslom, ha már pár jógaórán megismerted az alap ászanákat.
  • Sivananda jóga: Az iráyzatot Swami Sivananda alapította. Gyakorlói tizenkét ászanát emelnek ki, amelyeket mindennapi gyakorlásra javasolnak. Az ászanákat több percig tartják ki, közben pihennek. Részletesen foglalkoznak a táplálkozással, az életmóddal, és a pránájáma és meditáció gyakorlatara is nagy hangsúlyt fektetnek.
  • Iyengar jóga: B.K.S. Iyengar, korunk egyik legismertebb jóga-mestere a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt. Gyakorlói több száz féle ászanát sajátítanak el, és különböző jóga-kellékeket (padok, téglák, párnák, övek stb.) is használnak a gyakorláshoz. Az ászanákat 1-5 percig tartják ki, nagy hangsúlyt fektetve a precizitásra. Kevésbé dinamikus, de kezdőknek alkalmas típus.
  • Kundalini jóga: a spirituálisabb jógafajták közé tartozik. A gyakorlatok túlmutatnak a fizikai test átmozgatásán. A kundalíni jóga ezt főleg az intenzív légzéstechnikákkal éri el, melyek finom tudatállapotváltozást idéznek elő. A meditáció és a mantrázás lényeges elemek a gyakorlás során.
  • Tantra jóga: nem annyira az ászana-gyakorlást helyezi a középpontba, inkább a belső energiák áramlásának tudatosítását és irányítását. A légzőgyakorlatok, bandhák (belső izomzárak), mudrák (energetikai pózok és koncentráció kombinációja), mantrák, a csakrák szimbólumai mind fontos szerephez jutnak a gyakorlás során. Egyes profanizált nyugati megfogalmazások a szexuális energia irányításával is foglalkoznak, ám ez tradicionálisan sokkal inkább egyéni gyakorlás során történik, és nem páros, érzéki gyakorlatok során.

…természetesen a teljesség igénye nélkül. Akit érdekel egy kicsit bővebben a téma, az Atma Center oldalán talál részletesebb leírást a Jógairányzatokról, illetve, arról, hogy mivel találkozhat egy jógaórán. Ha kérdésed van, keress bátran! Jó jógázást mindenkinek!

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.