Jógaelvonulás családostul – Jógatábor az Atma Centerrel


Megyer hegyi tengerszem

Megyer hegyi tengerszem

A pünkösdi hosszúhétvégére szerveztem az Atma Center Jógastúdió szokásos tavaszi Ashtanga jógaelvonulását. Ilyenkor három nap csak a jógáról a természetjárásról, a kirándurálsról és finomabbnál finomabb vega kajákról szól – amit nem én főzök (és nem is én mosogatok – mondjuk nekem ez az egyik legjobb rész az egészben 🙂 )

A szervezés része már könnyen megy, mivel ez volt az ötödik ilyen tábor, amit szerveztem. Általában mindig egy kicsit elhagyatottabb telepüést szemelek ki, ami gazdag természeti látnivalókban, hogy a szadidőben kirándulni is lehessen. Eddig voltunk már Mátraházán, Égerszögön, Királyréten, Szentbékkállán, idén pedig Kishutára esett a válsztás. Abból a szempontból is telitalálat volt, hogy még intenet és telefonhálózat is alig volt, így legalább senki (beleértve a férjem) sem “kütyüztött” 🙂

Annak ellenére, hogy pár nappal az utazás előtt még szakadó esőt jósóltak, egész jó időnk volt. Minden délelőtt tudtunk kirándulni, túrázni, az eső csak délutánra eredt el, amikorra már amúgy is hazaértünk.

Az ilyen jógatáborokban a következőképpen néz ki egy nap: reggel 7 kor kezdődik a reggeli Ashtanga jóga, amit a férjem (Gauranga Das) tart. Utána reggeli, majd szabad program. Ilyenkor általában kicsit klikkesedik a társaság, ki erre, ki arra megy kirándulni, van aki a szálláson lazul. Ebéd, majd a délutáni jóga, és vacsora. Vacsora után, tábortűz, beszélgetés (az előbbi az eső miatt most elmaradt).

Lolának ez már a harmadik jógatábora volt, az eslőben két éve még csak egy hónapos volt, szóval már rutinos elvonuló :-). Idén rajta kivül csak egy kisgyerek volt, aki nála jóval kisebb volt, így nem annyira volt neki játszótárs, de a sok újdonság, a természet, a kertekben kotkodáló és kukorékoló tyúkok és kakasok bőven lekötötték.

Mi első nap Bozsvára mentünk át, Lola nagy örömére az erdei út tele volt pocsolyákkal, igy gumicsizmával felszerelkezve indultunk, és kedvére kipocsolyázhatta magát. Az erőben láttunk mindeféle érdekes bogarakat, szalamandrákat – igazi izgalom egy pesti gyerek számára. Másnap a két jóga között a Megyer hegyi tengerszemhez látogattunk el, ami egy gyönyörű természeti különlegesség, jó meredek hegyen kell felkaptatni, hogy meglásd a “tengerszemet” egy kis tavacskát a szakadékban. Lola egész sokat jótt a lábán mindkét túra alatt, főleg ahhoz képest, hogy még csak alig múlt kétéves. Harmadik nap kisvasút volt  program – szamara ez volt a legelvezetesebb -, ket faluval tovább, Kőkaputa “utaztunk”, ahonnan gyalog sétáltunk haza (itt már kicsit besokallt a túrázástól, szinte végig az apja nyakában jött).

A tervem az volt, hogy majd minden nap részt veszek a reggeli jógán, de ez nem anyira jött össze, mert Lola itt velünk együtt 6-fél7 kor ébredt – annak ellenére, hogy otthon még fél nyolckor is néha alig bírom kihúzni az ágyból, hétvégén meg van, hogy fél kilencig is elalszik. Ennek ellenére nagyon élveztem a kikapcsolódást, hogy a szállás alaka egy gyönyörű hegyre nézett, a friss levelgőt, és hogy nem én főztem, mégis finomakat ettünk. Az ilyen elvonuláskon saját szakácsokat viszünk, akik vegetáriánus és vegán finomságokat főznek a jógásoknak. Hasonló lesz a Horvátországi tábor is, (csak még ennél is jobb) tessék időben jelentkezni, mert már fogynak a helyek!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.