Szüléstörténet ünk – avagy rapid Alex megérkezik


arandos-naplo-szulestortenetunk-jogaorsihuCsütörtök reggel. Szokás szerint Lolát elviszem bölcsibe, utána meg az autót olajcserére, és akkor már tényleg minen olyan elinteznivalót megcsináltam, amit meg szerettem volna még szülés előtt. Aztán azer csak elmegyek még jógára, ha már bent vagyok a városban. Majd haza, mindennapos tennivalók, és megyek Loláért a bölcsibe. Kicsit fáj a hasam, de hát nemsokára szülünk, belefér.

18:00 Hazaérünk Lolával, a hasam megint és megint fáj. Egyre rendszeresebben. Te jó ég. Ezek akkor fájások? Mindenesetre Lolának mesélek, mert kéri, de a fájások egyre csak jönnek, ahelyett, hogy múlnának. Lola egyre többet reklamaál, hogy folytassam Mókus Panni meséjét. Mivel már ott tartok, hogy amikor fáj, akkor nem is kapok szinte levegőt…

20:00 Ideje telefonos segítséget kérni, felhívom a szülésznőt. Fürdés, ha josló elmúlik. OK, beülök a kádba. Közben azért igyekszem Lolát is nyugtatni, hogy semmi baj (csak lehet, Anya mindjárt szül). Férjemet is felhívom, hogy siessen…illetve a jógastúdiót, hogy mondjak meg neki, hogy ha vége az órának, tépjen hazafele…ne, azert az óráról ne hívják ki. A kádban picit mintha enyhulnének a fájások. OK, akkor az a biztos, ha itt várom a meg a férjurat…jó hosszú 45 perc, de eltelt. Férj megérkezik.

21:15 Kikecmergek a kádból, a fájások meg nagyobb erővel jönnek, mint előtte. Férjem mondja, hogy akkor majd, ha kicsit alábbhagynak, vezessek be a kórházba… Tessék? ezek akkor fognak alábbhagyni, ha kint van a gyerek. Szóval taxi. Egy újabb örökkévalóság az út a kórházig, közben mindenki attól fél, hogy a taxiban fog megszületni a bébi.

22:30 Kórház. Szerencsére nagyjából időben érkezünk. Igaz, a liftbe már csak négykézláb tudok bemászni. Az ügyeletes szülésznő fogadtatásáról itt nem írnék, maradjunk annyiban, hogy hamarosan megérkezett az én szülésznőm, akit az ágyon vártam pár perces fájásokkal. Közben a férjem a kislányomat elpasszolta a hugomnak, mert eddig ő is velünk volt.

22:45 Végre megérkezik a férjem is, a szülésznő is ott van, vizsgálat. Nincs méhszáj, ami jó jel. Egyre inkább tolófájásszerű löketek jönnek, amit kérnek, hogy tartsak vissza…hat nem tudom, hogy ezt hogyan lehet, de nekem nem nagyon sikerül… Igazából, vannak olyan pózok, amik kicsit késleltetik a szülést, de ez ott és akkor nekem nem jutott eszembe, és nem képeztem ki a férjemet sem ilyenekből.

23:00 Megérkezik a Doktornő. És összeáll a kép. azért kellett volna visszatartanom a fájásokat, hogy őt megvárjuk, mert ugyan amint megtudta, hogy jönnie kell, elindult, csak hát Alex majdnem gyorsabb volt nála. Épp kérdezem, hogy ez most még sokáig fog e tartani, amikor mondják, hogy “Nem, már a célegyenesben vagyunk”. Jön egy durva tolófájás. Nagy levegő, has behúz (amennyire megy ez ilyenkor), rutinos vagyok már … kis pihenő … és akkor a megváltó mondat: “Orsi, ha ilyen ügyes, a következőre akár kint is lesz!” Iszonyat erőt adott ez a mondat. Szóval jött a második tolófájás, plusz én is összeszedtem minden erőmet, és Alex már kint is volt.

23:15 Szücs Alex megszültetett 3600 grammal és 55 cm-rel, a kórházba éréstől számítva kb 45 perc alatt. Egy igazi csoda. Szerelem … mondanám, hogy elsőpillantásra, de nem, mert mielőtt láttam volna, már azóta is az volt 🙂

Ez a kis szüléstörténet a mienk 🙂 Hogy hogyan segített nekem a jóga a szülésben, azt egy következő bejegyzésben fogom leírni.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.